Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021. január 1-jén bevezetett szakpolitikai eszköz, amelynek célja, hogy elősegítse Magyarország energiahatékonysági céljainak teljesítését a végső energiafelhasználás csökkentésén keresztül. Fontos megjegyezni, hogy az EKR rövidítés megegyezik az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer rövidítésével, azonban e két rendszer teljesen eltérő célt szolgál, ezért nem szabad összetéveszteni őket.

Az EKR lényege, hogy kötelezettséget ír elő azon energiakereskedők számára, akik villamosenergiát, földgázt vagy üzemanyagot értékesítenek a végső felhasználóknak. Ezek a kereskedők – mint „kötelezettek” – éves szinten meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kötelesek elérni, vagy más szereplőktől energiamegtakarítási igazolásokat vásárolni. Ez a rendszer tehát közvetetten a lakosságot, a vállalatokat és más végfelhasználókat is bevonja az energiahatékonysági intézkedésekbe.

Az EKR kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország teljesíteni tudja a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) vállalt kötelezettségeit. E szerint 2030-ra a végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös szintet. Ennek érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakban évente legalább 7 petajoule (PJ) új energiamegtakarítást szükséges realizálni különféle beruházások, technológiai fejlesztések és egyéb energiahatékonysági intézkedések révén.

Az EKR tehát egy olyan piaci alapú ösztönzőrendszer, amely elősegíti a gazdaság zöldítését, támogatja a fenntartható energiafelhasználást, valamint hosszú távon hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez.